A világunk megváltozott. Úgy hiszem, hogy örökre. Nem csak az IT, hanem nagyon sok minden. Egy apró vírus alapjaiban írta felül mindazt, amit sokan hittek, hogy az emberiség szent és sérthetetlen, és maga irányítja a sorsát. Mintegy fél év alatt kiderült, hogy ez bizony koránt sincs így. Nem kellett hozzá sok. Beköltözött a mindennapokba a bizonytalanság is a bizalmatlanság. Azt gondoltuk, hogy hamar vége lesz. Hiszen a mi életünkben nem volt olyan járvány, ami hosszabb távon elszigetelte volna az embereket egymástól. Akik ezt gondolták, azoknak nem lett igazuk. A Covid-19 nevű kórokozó itt van, és valószínűleg itt is marad velünk. Hosszabb távon berendezkedhetünk arra, hogy bizony együtt kell majd vele élni. Tetszik vagy sem. Bizony, apró intelem a halál felől. Persze nem csak az emberi kapcsolatokat írta felül rekord gyorsasággal. Megváltoztatta a szokásainkat, a munkakörnyezetünket, és magát a munkavégzés módját is. Elég csak a sörfőzdékre vagy az éttermek szolgáltatási körére gondolni. Tegye a szívére a kezét, aki a pandémia előtt akár csak egy üveg sört is rendelt otthonra célirányosan. Most meg pörögtek a webshopok. Csodák nincsenek, de úgy láttuk, hogy az IT csapatok időben felkészültek a változásokra. Jól látszott az irány, és a corporate környezetben általában elmondható, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobb megoldások születtek. Rekord sebességgel dübörgött az ország a klasszikus irodai világból, a home office bizonytalansága felé. Pedig mind tudtuk, ennek nálunk nincs meg a kultúrája, egyszerűen fejest ugrottunk az ismeretlenbe. A cégvezetők egyszerűen nem tudták mi fog történni, amikor a komplett céget „illegalitásba” száműzik. Hogyan fog működni a feladatkiosztás, és a számonkérés rendszere. Vajon mentálisan mennyire viseli majd meg a kollégákat a bezártság és az állandó otthonlét? Csupa kérdőjel. Aztán láttuk, hogy tulajdonképpen ez a dolog működik. Hosszútávon nyilván nem. Egy idő után az emberek többségére rátelepszik a depresszió. Azután fokozatosan oldódott a feszültség, kevesebb lett a beteg és ezzel párhuzamosan rúgtuk le magunkról a maszkokkal együtt a kötöttségeket. A végén pedig eljött a visszatérés ideje. Akadt, aki alig várta, hogy újra a kollégái között lehessen, és volt, aki sajnálkozott, ki-ki vérmérsékletének megfelelően. Az IT pedig újra rálépett a gázra, hogy kihozza a kényszer szülte Matrixból az embereket. Sorra nyitottak a boltok, fokozatosan visszatért az élet az irodaházakba, és nyitottak ki az éttermek és kocsmák. Lassan, de biztosan kezd visszatérni az élet a normál kerékvágásba. Legalábbis ez a látszat. Azonban, ha benézünk a motorháztető alá, nem biztos, hogy ugyanazt találjuk ott, mint amit mintegy három hónappal ezelőtt otthagytunk. Az informatika világában állandósult a változás. A vállalkozások rájöttek, hogy a felhő nem kriptonit, igenis lehet, és kell használni, hiszen olyan szolgáltatásokhoz tudtak hozzáférni, amelyekről nem is gondolták milyen hasznosak, és milyen megtakarítással jár a használatuk. Felértékelődtek a különböző csoportmunka és videokonferencia eszközök. Ezek a rendszerek biztosan hosszabb távon használatban maradnak, hiszen kiderült, hogy nincs szükség egy fél órás meeting miatt arra, hogy a kollégák átszeljék az országot. Kiderült, hogy az IT költségeken lehet ugyan spórolni, de a különböző rendszerek igénylik a törődést, és ha elhanyagoljuk őket, a következmények beláthatatlanok. Nem is beszélve a járvány alatt gomba mód megszaporodott hacker és vírustámadásokkal. Bebizonyosodott, hogy az információ mindennek az alfája és omegája, hogy hatékony védekezésnek, és annak, hogy az életet visszaállítsuk, kulcsa a gyors információáramlás. Egyszóval talán elmondhatjuk, hogy az első kört megúsztuk. Viszonylag szerencsésen. Az, hogy lesz e második, senki sem tudja. Egy biztos, nekünk, akik az IT-ben dolgozunk, készen kell állnunk az újabb kihívásokra, és fel kell készülünk a különböző forgatókönyvekre. Megettük eddig is, és meg fogjuk ezután. A kérdés, hogy Ti mit gondoltok erről? Mert mi szívesen segítünk. Azt gondolom, hogy azzal, aki hozzánk fordul a visszatérés és akár a jövő kihívásaival kapcsolatban, tudunk együtt gondolkodni, és célirányosan felépíteni egy működő stratégiát. A világ megváltozott. Tetszik vagy sem a stratégiánkat nekünk is ehhez kell igazítani.